manifesto: a mentális egészség megörzése politikai tett

amikor 2010-ben teljesen kiégve, pánikrohamoktól gyötörve végre eljutottam egy pszichológushoz, akkor az első kérdésem az volt: 

“csókolom! velem van a baj vagy a környezetemmel?”

sejtettem én, hogy az “is-is” lesz a helyes válasz, de az arányokat csak több évnyi terápia és önismereti munka után kezdtem tisztán látni.

ha valaki rendszeresen szorong, és már képtelen a korábban megszokott magas színvonalon elvégezni a feladatait az élete különböző területein, akkor hajlamos saját magát vádolni a jelenségért. a belső narratíva szerint ilyenkor “nem vagyunk elég jók”, “gyengék vagyunk”, “selejtesek”, “alkalmatlanok és érdemtelenek egy kiegyensúlyozott életre” és persze minderről csak mi tehetünk. 

először mindenképpen a saját házunk táján tegyük rendet! vizsgáljuk meg, milyen elvárásokat támasztunk magunkkal szemben? milyen gyakran találjuk magunkat messiás vagy szuperhős üzemmódban? ismerjük a határainkat, ki tudjuk azokat jelölni és egészségesen tartani? mennyire vagyunk képesek segítséget kérni? megy-e az asszertív kommunikáció? odafigyelünk-e rendesen magunkra? jól alszunk, mozgunk rendszeresen, egészségesen táplálkozunk, vagyunk eleget a természetben és vannak támogató emberi kapcsolataink?

ezeket nagyjából rendbe rakni, akár évekig is eltartó kemény meló, amiben szakemberek segítségével könnyebben eredményesek lehetünk. semmiképpen nem javaslok itt semmilyen life hack-et, ezt az erőfeszítést nem spórolhatjuk meg, ha megoldást szeretnénk. 

a jól elvégzett belső munka után, ha még mindig nincs rendben valami, akkor nagy biztossággal kimondhatjuk majd, hogy a környezetünk a ludas a szorongásunkért és gyorsan, magabiztosabban válthatunk munkahelyet vagy léphetünk ki egy mérgező kapcsolatból - fogjuk tudni, mire van szükségünk ahhoz, hogy jól legyünk.

de mi van akkor, ha kellő önismerettel felvértezve azt látjuk, hogy egy olyan világban élünk, ami emberellenes? a természetpusztítás és a klímakatasztrófa hétköznapi díszletté vált az életünkben, ahol a legtöbbek által követett vallás a produktivitás, a legnagyobb érték a profit, a minimum elvárás a folyamatos növekedés a végtelenbe, az “elég” szó kikopott a használatból. a social media agresszívan tolja az arcunkba a kor üzenetét: mindent megtehetsz és meg is kell tenned, különben loser vagy! 

a családok, a kis- és nagyközösségek szétestek, már lájkolni sincs kedvünk, a tények egyik politikai oldalt sem zavarják, viszont a gyűlöletkeltés ipari mértékű, folyamatos a fake news folyam, már semmit nem hiszünk el, már senkiben sem bízunk - lassan már egy ferde pillantás is elég ahhoz, hogy agyonverjük egymást. 

van egy jó és egy rossz hírem számodra - és mindkét hír ugyanaz, mondom:

erre a környezetre egy egészséges ember egészséges reakciója a szorongás és a kiégés.

és akkor most mi lesz?

mi teremtettük ezt a világot, mi hozhatjuk rendbe. hallgass a szorongásodra, nagyon jól jelzi, amikor letérsz a helyes útról. ha egyre többen vállaljuk fel a véleményünket a rendszerről, akkor egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy mi legyünk többségben és átbillenjen a mérleg nyelve az egészséges irányba. 

mondjunk nemet az emberellenes működési módokra, vállaljuk fel ezt a politikai tettet, a szembehelyezkedést a mélyen beágyazott gazdasági, politikai és hatalmi struktúrák ellen a saját és a bolygónk egészsége érdekében. 

nincs más út.

te már elindultál?