rossz hír: az AI nem veszi el a munkádat
neked is feltűnt, hogy mostanában mindenki a polikrízisről ír, beszél? nem csak az alumíniumcsákós világvége-váró prepperek, hanem még az olyan általam nagyra tartott agyak is, mint Harari, aki az emberi faj kipusztulásának lehetőségére hívja fel a figyelmet.
kár lenne tagadni, hogy vannak gondok, ráadásul a túlélés érdekében az ember úgy van behuzalozva, hogy a negatív hírekre, jelenségekre sokkal jobban felkapja a fejét. nem véletlenül kell folyamatosan gyakorolni a hálaadást, hiszen az a természetes, hogy az erdőben sétálva, amikor kiugrik egy kardfogú tigris az áfonyabokor mögül, akkor nem az lesz az első reakciód, hogy “hú, de szépen érett, mosolygós gyümölcsöket találtam!” - legalábbis remélem, mert különben neked kampec.
ebben a nagy klímakatasztrofális, háborúskodós, túlfogyasztós fenntarthatatlan buliban egyre hangosabb az a para, hogy az AI hamarosan elveszi a munkánkat és felesleges fajjá válunk a bolygón.
erről szeretnék megosztani egy kis eszmefuttatást most, ami egyszerre megnyugtató és felkavaró - tarts velem!
ezzel az alaptézissel indulunk: a kései kapitalizmus, amiben élünk a végtelen és folyamatos növekedésről szól.
“még magasabbra, egyre nagyobbat, egyre többet, folyamatosan a végtelenbe növekvő profitgörbét!” - harsogják a már most is értelmezhetetlen vagyonnal bíró nagytőkések és technofeudalista nagyurak.
közgazdászként hadd egyszerűsítsem le neked a pénztermelés képletét! úgy tudunk egyre nagyobb profitot termelni, ha egyik oldalon növeljük az eladásainkat (árbevétel), a másik oldalon pedig csökkentjük a költségeinket (eladott áruk/szolgáltatások beszerzési értéke, az alkalmazottak bérköltsége, rezsi, stb.)
a korán ébredő szilícium-völgyi disruptor zsenik nyomják a mesterséges intelligencia fejlesztést, mint süket a csengőt, tízezresével bocsájtják el az alkalmazottaikat, hiszen majd az AI megcsinálja helyettük a melót nyafogás nélkül. nagyon büszkék magukra, a befektetőknek is nagyon tetszik a folyamat, hiszen egyre alacsonyabbak a bérköltségek, egyre többet lehet kaszálni, hadd pukkanjon a möet!
ezt a mintát követi most mindenki, minden iparágban: hogyan tudjuk a problémás emberi munkaerőt kiváltani egy okos kis programmal? akik korán lépnek, azok megerősödnek anyagilag, rövid távon nagyot tudnak növekedni, de hová vezet ez a folyamat?
mi lesz az elbocsátott emberekkel? találnak másik melót egy béna konkurensnél, aki még mindig embereket dolgoztat, mint a kőkorszakban? az jó, mert, akkor lesz fizetésük, továbbra is meg tudják vásárolni a nagyonokos AI-osított cégek termékeit, szolgáltatásait, folytatódhat a haszonszerzés.
de mi lesz akkor, ha már nem marad olyan vállalat, aki embereket szeretne alkalmazni? hogyan lesz a tömegeknek jövedelme? ki fog vásárolni? kinek a pénzéből folytatódik a (túl)fogyasztás? a felső 1% majd veszi a saját cégei által gyártott cuccokat, hogy legyen bevétel, s az elszegényedett 99% meg visszamegy az erdőkbe bogyókat gyűjtögetni? (vigyázzatok a kardfogú tigrissel!)
lassan itt volna az ideje annak, hogy készítsünk néhány forgatókönyvet erre az eshetőségre. ebben nagy szerepet kéne vállalnia a törvényhozóknak is, akik jelenleg a nagytőkések zsebében vannak, és semmi másban nem érdekeltek, minthogy az elit kiváltságait megőrizzék és a jelenlegi rendszert tovább működtessék.
el lehetne kezdeni lassan arról beszélgetni, hogy ha mindent a gépek fognak termelni, akkor mondjuk tényleg kezdjünk el súlyos adókat beszedni a nagyvállalatoktól, amit egyfajta alapjövedelem vagy alapjuttatás formájában ki lehetne osztani a “feleslegessé” váló tömegeknek.
ez persze nem tetszene a gazdasági elitnek, mert a profit csökkenne, a fogyasztási kedv hanyatlana, de ami a legnagyobb félelmük lehet, hogy az így a szabaddá váló embertömegek elkezdenének közügyekkel foglalkozni, politizálni, filozofálni és egy nap talán megjelennének kifent kaszával a világvállalatok központjai előtt, hogy most akkor ennyi elég volt belőletek…
a jelenlegi elitnek nem érdeke a mostani rendszer megváltoztatása. éppen ezért nem is fog minket kiváltani az AI közép-hosszútávon.
rossz hírem van: nem veszítjük el a munkánkat, hanem sokkal többet kell majd dolgoznunk, ha ez a rendszer marad. az AI ott lesz velünk egy hatékonyságnövelő eszközként, ami abba az irányba fogja tolni a világot, hogy kb. ötször ennyit tudunk termelni majd egységnyi idő alatt - kb. ugyanannyi fizetésért.
ebben a rendszerben minél leterheltebb vagy, annál többet fogyasztasz (étterem, patyolat, szolgáltatások, önjutalmazások, stb.) - a covid alatt mindenki megtapasztalhatta a bőrén, hogy mennyivel kevesebbet is elég fogyasztani, be is esett a gazdaság, össze is szarták magukat a cégvezetők. megsúgom, hogy nem lesz itt 4 napos munkahét, meg 3 órás munkanapok, minden szempontból az a rendszer érdeke, hogy szétdolgozd magad.
ez természetesen csak az én véleményem, de most, hogy így lehoztalak az életről, szeretnélek arra bátorítani, hogy álljunk bele ebbe a storyba, fogadjuk el, hogy válság van, és használjuk arra ezt a lehetőséget, hogy egy magasabb szinten szervezzük újra az életünket, a közösségeinket, rendszereinket, a társadalmunkat. a világban körbe nézve könnyű azt gondolni: mi bajunk lehet belőle?
te mit gondolsz erről?
